Malachit sövényleguán (Sceloporus malachiticus)

Sokan próbálkoztak már hazánkban eme színpompás, szemet gyönyörködtető leguánok tartásával és szaporításával. Sajnos rengeteg esetben az állatok leborultak elég gyorsan. Köszönhető ez annak is, hogy rengeteg a vadobefogott példány a viszonylag nehéz tenyésztésüknek köszönhetően.

A malachit sövényleguánok 20-25cm-re nőnek meg. A nemek közötti különbség szembetűnő ennél a fajnál. A nőstények alapszíne barnás és egész testüket fekete foltok díszíthetik. A hímek ezzel szemben élénk zöld/aranysárgás alapszínük van a feji és farok részen gyakran kékes árnyalattal. Ezenfelül a nyaki rész is kék színezetű a hímeknél.
A reggeli felmelegedés előtt a leguánoknak fakóbb színe van, majd a hőmérséklet emelkedésével színeik kivirulnak.
Eredeti élőhelyük Mexikótól Panamáig tart. A hűvösebb, magas páratartalmú erdőket kedvelik egészen a 2500 méteres magasságokig. Természetes előfordulási helyükre egyöntetűen jellemző a szinte állandóan ködösen párás éghajlat és a jelentős éjszakai lehűlés.

Terrárium

A malachit sövényleguánok számára számos mászási felületet kell létrehoznunk. Ennek megfelelően egy 80x40x80 cm-es terrárium a minimum egy hím és egy, maximum kettő nőstény elhelyezésére alkalmas. Amennyiben üvegterráriumban kívánjuk elhelyezni őket mindenképpen hátterezzük minimum a hátsó falrészt ezzel is kibővítve a mászásra alkalmas felületet. A számos mászóág mellett próbáljunk minél dúsabb növényzetet kialakítani akár élő akár műnövényekből. Az élő növények nagy előnye viszont, hogy segít fenntartani a páratartalmat. Aljzatnak használjunk mulcs és kókuszrost keverékét, ami lehetőleg legyen minél lazább szerkezetű, mert előszeretettel túrják és rejtőnek el benne. 5-8 cm vastagságban próbáljuk ezt kialakítani. Friss vízzel ellátott vizes tálról sem feledkezzünk meg.

Páratartalom

Különösen fontos odafigyelni a páratartalomra, ami a nappali órákba 60-70%,míg az esti órákban lehetőleg 100% környékén alakuljon. Ezt napi 2 spricceléssel érhetjük el, napi sacc/kb 0,5liter víz szétfújásával. A páratartalmat emelhetjük ha egy alacsony Watt számú fűtőkábel/fűtőlapot helyezünk el az aljzat alá.

Fény és hő

A terrárium átlag hőmérséklete 25-27C legyen. Az aljzat felé csökkenjen pár C-t lehetőleg. Felkínálhatunk számukra egy napozó helyet is lehetőleg a terrárium egyik legmagasabb napozó ágán ahol a hőmérséklet 35C-338 környékén alakulhat, habár ezt ritkán fogják kihasználni. Lehetőleg napi 13 óra megvilágítást biztosítsunk számukra és mivel ennek a fajnak téli pihenőre nincs szüksége így ezt az időtartamot egész éveben megtarthatjuk. A gyönyörű színek és az egészséges fejlődés érdekében elengedhetetlen egy UVB fényforrás is, ügyelve arra, hogy ne üvegen keresztül világítsuk meg őket ,mert az üveg megszűri ezeket a számukra hasznos sugarakat.

Táplálék

Táplálásukra tökéletesen megfelel a tücsök, a kisebb/közepes méretű sáskák, de előszeretettel fogyasztják a házi legyet is. A növényi táplálékot általában nem fogadják el. A feletetni kívánt rovarokat tápláljuk vitamindúsan ezzel is növelve hatékonyságukat és ne felejtsük el kalcium porban, alkalmanként pedig multivitamin porban megforgatni őket.
A növendék példányoknak kínáljunk naponta annyi eleséget amennyit elfogadnak, egy kifejlett leguánnak pl heti 5-10 nagyobb darab tücsök elegendő. Időközben házi legyeket a terráriumban elengedve lefoglalhatjuk őket.

Szaporodás

A malachit sövényleguánok ősszel szoktak párosodni és átlagosan 6 hónapig "terhesek". 3-6 db, de akár 10 élő, teljesen kifejlett leguánnak adhatnak életet. A frissen megszületett példányok 5-6 cm-esek és barna színezetűek.

Habár a kifejlett példányok az elevenszülésnek köszönhetően nem bántják a kicsiket, érdemes elkülönítve nevelni őket. Az újszülötteknek elegendő egy 50x40x50 cm-es nevelő terrárium hónapokon keresztül. Ezt a kifejlett példányokéhoz hasonlóan próbáljuk kialakítani. A növendékek igencsak gyorsan növekednek, 3 hónapos korukra elérik a 8cm-t. 4-6 hónapos korban a hímek áll részén megjelenik a kékes színezet. 10-12 hónap után általában elérik a végleges testméretüket.

forrás: http://www.michael-jetter.net/haltungsberichte/malachit-stachelleguan.html

Telepes agáma (Agama agama)

Angol neve Red-headed agama ami annyit tesz Vörösfejű agáma. Ezt a nevet a vöröses/narancssárgás fejről kapta. Azonban ez csak a domináns hímekre igaz, akiknek a vöröses fejen kívül, kék testükön pedig fehér foltok lehetnek. A hímek torkát fekete folt borítja, ami lehet egészen kicsi is, de az egész alsó nayki részt befedheti. Amikor megijednek színük kifakul, de a jellegzetes felszín nagy részben megmarad. A nőstények szürke alapszínük van, piros illetve fehér foltok tarkíthatják a háti részüket.

Átlagos kifejlett méretük 30-36cm környékén alakul, a hímek valamivel nagyobbra nőnek. Élettartaumuk 10 év környékén alakul megfelelő tartás esetén.

Afrika nagy részén megtalálhatóak, főként Tanzániában és Kenyában. Fél-sivatagi élőlények, a sziklák repedéseiben húzodnak meg. Emberlakta területeken a kunyhókban és kertekben is megtalálható.

Terrárium

A telepes agámákat legjobb csoportban tartani, 1 hím és 2 nőstény már jó felállásnak minősül. Mivel meglehetősen aktív faj, 120x50x50 cm-es terrárium a minimum a 3 egyed számára. Aljzatnak használjunk homok és föld keverékét minimum 3-5 cm vastagságban. Élőhelyüket változatosabbá tehetjük kisebb szikladarabokkal, ügyelve, nehogy rájuk dőlhessen, illetve műszikla háttér kialakítása javallott. Helyezzünk el pár alacsonyabb mászóágat is lehetőség szerint, ezzel is növelve a kihasználható felületet méretét.

Fény és Hő

Fél-sivatagi élőlényként szükségük van a magas (10%) UVB fényt kibocsájtó izzókra/csövekre. A napozó részén törekedjünk a 35-38C elérésére, de a terrárium legtávolabbi részén 26-29C-t próbáljuk biztosítani. Éjszakára a terrárium egészén essen le a hőmérséklet 23-25C-ra. A megfelelő hőmérséklet szabályzásához használhatunk termosztátot is.

Etetés

Hazánkban fellelhető, tücsök, sáska, csótány, lisztkukac eleség tökéletes számukra is. Tavasztól-őszig gyűjthetünk számukra mezőkről/tisztásokról akár szöcskéket is. A növendék agámákat etessük naponta, míg a kifejlett példányokat elegendő minden másnap megkínálni rovareleséggel. Feleltetni kívánt rovarokat is etessünk megfelelően, mint arról már korábban szó volt.(ITT) Minden etetésnél forgassuk meg a rovarokat Kálcium porban és hetente 1-2 alkalommal multivitamin porban is.
A szakállas agámákhoz hasonlóan kínáljunk számukra húsos zöld leveleket is, mint például, tyúkhúr, gyermekláncfű és a lucerna. Biztosítsunk a terráriumban egy vizestálat, amiben lehetőleg naponta cseréljük a vizet. Hidratálásukra kiegészítésként reggelente, mielőtt felmelegednének lespriccelhetjük őket szobahőmérsékletű vízzel.

Gyakori foglalkozással kézbevételük is megoldható, hamar lenyugszanak. Ennek ellenére kerüljük a naponkénti fogdosást, mivel ez számukra stresszel jár. Kellő odafigyeléssel egy igen díszes és aktív kis csoportra tehetünk szert!

Leopárdgekkó (Eublepharis macularius)

A leopárdgekkók Afganisztán, Pakisztán és India észak-nyugati területein őshonosak. Talajlakó gekkók amik félszáraz területen élnek, ahol a a nappali és éjszakai hőmérséklet nagyban ingadozik. Főként éjszaka és a szürkületi órákban aktívak, de néhanapján a napfényben süttetik magukat.


Fogságban, megfelelő tartás mellett 20 évnél is többet élhetnek. Ivarérettségüket 16-24 hónapos korban érik el, de a szaporítással érdemesebb megvárni akár a 3. évüket is.

A növendékek 7-8 cm-esek, egy kifejlet példány 30cm környékére nő meg általában. A terrarisztikában kifejezetten kezdő fajnak tartják, mert igen jól tűri a kézbevételt, ritkán harapnak és a terráriumban is lassan mozognak miután megszokták a helyüket. Habár a nappali órákat főkén a menedékben elbújva töltik.
Különlegességük, hogy szemhéjjal rendelkeznek ami csak az Eublepharinae alcsaládba tartozó gekkókra jellemző!

Hő és fény

Habár ritkán napoznak aki teheti biztosítson számukra UVB fényforrást, ez mindenféleképpen hozzájárul állatunk egészséges fejlődéséhez.
A terrárium hőmérsékletét 26-30C-ra állítsuk be, a napozó alatti részen ez elérheti a 33-35C-t is. A melegítőlámpát a terrárium egyik oldalán helyezzük el, ügyelve arra, hogy a távolabbi sarokban jelentősen hűvösebb legyen (26-28C), ezzel is biztosítva a lehetőséget a gekkó számára ha hűsölni szeretne. A terrárium egészének hőmérséklet növelésére használhatunk fűtőkábelt vagy fűtőlapot is, ekkor azonban mindenféleképpen alkalmazzunk termosztátot is , a túlfűtés megakadályozása végett. Ügyelni kell továbbá arra is, hogy fűtőlap/kábel maximum a terrárium 2/3 része alá kerüljön csak, ismételten biztosítva egy hidegebb részt is a terráriumban.
Az éjszakai hőmérséklet 21-24 fokra essen vissza lehetőleg.

Páratartalom

Egy jól szellőző terráriumban igen könnyű elérni a 40-60%-os páratartalmat. Erre szükség van a megfelelő vedlés miatt.A túlságosan alacsony páratartalom  vedlési problémákat (dysecdysis) okoz, melynek következtében az állat elveszítheti az ujjait is. A terráriumban lokálisan biztosíthatunk párásabb területeket, például a búvóhelyüket hetente pár alkalommal befújhatjuk vízzel, de akár egy dobozt is elhelyezhetünk a terráriumban amibe nedves vermikulitot rakunk. Ezzel gyakorlatilag egy nagyobb, párás búvóhelyet kínálva számukra.
Ajánlott egy itatótálat is elhelyezni számukra,lehetőleg akkorát amiben a gekkó teste elfér. Alkalomadtán belefeküdhet, sőt , számos hüllő előszeretettel ürít is a vizestálba. Főleg növendék állatoknál ügyeljünk a víz mélységére, mert sajnálatos módon nem elég sekély vízbe belefúlhatnak.

Terrárium

Egy növendék számára még elegendő egy 40x30x30cm-es terrárium, de a későbbiekben ezt növelnünk kell, főleg, ha több példányt is együtt szeretnénk tartani. Arra mindenféleképpen ügyelni kell, hogy több hímet és olyan egyedeket amik között jelentős méretbeli különbséget vannak ne tartsunk együtt. Végleges terrárium egy példány számára minimum 60x40x30cm legyen, viszont egy nagyobb terráriumban nemcsak az állat érzi magát jobban, de könnyebb is berendeznünk számára. Állatonként min.1 de lehetőség szerint több búvóhelyet is alakítsunk ki.
Aljzatként szóba jöhet az újságpapír, hüllők számára kialakított szőnyegek/műfüvek, tőzeg és föld keveréke vagy a homok. Számos esetben jelentettek már bélelzáródást a kereskedésekben kapható színezett calci homok használatakor, így próbáljunk törekedni a minél természetesebb és apróbb szemű homokról. Mindenféleképpen kerüljük a nagyobb darabos aljzatot mint a mulcs, kókuszháncs.
A terrárium kialakításakor vegyük figyelembe a leopárd gekkó természetes élőhelyét és hasonló felszíni képre törekedjünk. Így lehetőség szerint helyezzünk el alacsonyabb ágakat, amire felmászhat és egy napozó követ amit alkalomadtán igénybe vehet. Ne rakjunk viszont több követ egymásra, hogy barlangszerű búvóhelyet alakítsunk ki, mert ez rádőlhet az állatra akár súlyos sérüléseket is okozva ezzel.

Táplálás

Tartsuk szem előtt a változatosságot. Tücsök, csótány lisztkukac amit leggyakrabban etetnek velük. Mint már korábban volt szó a rovareleséget lehetőleg etessük be megfelelő tápanyagokkal, hogy gekkónk minél többet profitáljon belőle. Szintén ügyeljünk a méretre, az ideális táplálékállat mérete a gekkónk 2 szeme közötti táv méretével egyenlő. Esetleges bélálzáródási problémák kikerülésére ajánlott egy etetőtálat használni, így nem nyelnek le fölöslegesen aljzatot.
A növendék leopárdgekkók eleségét porozzuk Kálcium+D3 vit. porban hetente 3 alkalommal és egy alkalommal multivitaminnal.
A nem tenyésztendő állatok kiegészítése ennél valamivel visszafogottabb, hetente 1-2 alkalommal Kálcium+D3 vit. és havonta pár alkalommal multivitamin kiegészítés elegendő. Amennyiben nem biztosítunk állatunk számára UVB fényforrást a Kálcium+D3 vitamin kiegészítéseket növeljük nagy mértékben, mert a gekkó nem tudja előállítani saját maga számára.

Megjelenésük és számos színváltozatuk miatt egy igényesen berendezett terrárium szobánk dísze lehet. Sőt, a leopárd gekkókról elmondható, hogy remekül tolerálják a kézbevételt, ha fokozatosan hozzászoktatjuk őket. 6-8 hónapos korukra egy igazán szelíd példányunk lehet. Kézbevételkor tartsuk szem előtt, hogy minden hüllő potenciálisan szalmonellát terjeszthet, ezért a higiéniára fordítsunk kellő figyelmet!

Rovareleség áttekintés

Az alábbiakban megpróbálom összeszedni a hazai terrarisztikában elterjedt elségállatokat és egy táblázat segítségével összehasonlítani tápértéküket, így talán mindenkipontosabb képet kap a kínált rovareleségekről.

Egyes rovareleségek tápértéke

Tücsök
Könnyűszerrel kijelenthető, hogy a legelterjedtebb eleségállat számos hüllő részére.
Terrarisztikában a legelterjedtebbek:
- Barna tücsök (Acheta domesticus)
- Fekete tücsök (Gryllus campestris)
- Banán tücsök (Grillus assimillis)

Barna tücsök

Mindenki másra esküszik, táplálásra viszont mindegyik megfelelő és szinte mindegyik állatkereskedésben beszerezhetőek.
Nagy előnyük, a könnyű beszerezhetőségük és áruk, illetve, hogy szobahőmérsékleten könnyű őket tárolni.
Hátrányuk, hogy ha nem takarítjuk a helyüket rendszeresen akkor eléggé büdösek lehetnek. Továbbá a kifejlett hím példányok eléggé hangosak tudnak lenni az éjszakai ciripelések közepette.
Tárolásukra elegendő egy 40x25x15-s műanyag doboz, de ha magasabbat választunk akkor már le sem kell feni őket, mert nem tudnak kiugrani. A tárolóednyének jól kell szellőzni, mert a magas páratartalom nem tesz jót nekik.
A tárolóedényben helyezzünk el számukra bujkálókat, rendszerint tojáskartonokat szoktak alkalmazni, de gyakorlatilag bármi jó ami alá és akár bele tudnak mászni. Szükség van ezekre a bujkálókra, mert a tücskök kannibalisztikuak.

Szükséges szót ejteni a tücskök táplálásról is, mivel a feletetésre szánt rovaroknak a lehető legjobb béltartalommal kell rendelkezni, így többet profitál belőle a mi állatunk is.
Ezért rakjuk a tárolóedénybe valamilyen gyümölcsöt zöldséget, nedvesség és vitaminok miatt és száraz kutya/macskatápot a fehérje miatt. A zöldeket cseréjük amint fonnyadásnak indul, próbáljuk elkerülni a penészedést mindenféleképpen!

Az elhullott egyedeket vegyük, mert nagyon büdösek tudnak lenni!

Csótányok
A csótánnyal való etetés kezd teret hódítani magának több ok miatt is.
Mellettük szól, hogy a legtöbb fajuk nem büdös és nem hangos mint a tücskök és a kitin/fehérje arányuk is jelentősen jobb mint a tücskök esetében. Nem utolsó sorban pedig egy minimális beruházással magunk is szaporíthatjuk őket mindenféle gond nélkül!
Ami a hátrányuk lehet, hogy 1-2 faj ha megszökik lakásunkban gondot okozhat, igaz kevés faj tud megszállni egy lakótelepet, de mivel elég sokáig élnek problémásak lehetnek szökéskor.
Terrarisztikában elterjedtebbek:
- Argentin csótány (Blaptica dubia)
- Orosz csótány (Blatta lateralis/shelfordella tartara)
- Pettyes csótány (Nauphoeta cinerea)

Argentin csótány

Orosz csótány

Pettyes csótány

Tartásuk szinte megegyezik a tücskökével. Bujkálót , táplálékot ugyanúgy adjunk számukra. Fontos megjegyezni viszont, hogy gondtalan szaporításukhoz szükség van még 1-2 dologra:
- kedvelik az enyhén magas páratartalmat. Heti 2-3 gyenge párásításból sokat profitálnak.
- sötétségre van szükségük, ezért a tárolóedényüket próbáljuk minnél sötétebb helyre elhelyezni vagy letakarni úgy, hogy a szellőzést nem gátoljuk.
- mivel a legtöbbjük trópusi faj, szobahőmérsékleten nem, illetve csak rosszul szaporodik. Egy kis plusz hővel, (25-35C) a szaporodás is beindul. Magasabb hőmérsékleten gyorsabban a szaporodás is.Természetesen ha nem szeretnénk magunknak önfentartó állományt extra hőre nincs szükség.

Sáska
A változatos táplálás érdekében számos faj részére kínálhatunk sáskát is. Rendszerint a legtöbb kereskedésben szintén hozzáférhetőek.Ügyeljünk azonban a méretarányokra, egy 5cm-es gekkónak lehetőleg ne dobjunk be egy 4-5 cm-es sáskát.

Afrikai vándorsáska

Otthoni tenyésztésük kicsit problémás is lehet, hiszen ekkor elhelyezésükre egy 120x40x60cm lehetőleg nagyon jól szellőző tárolóra lesz szükség.
Terrarisztikában elterjedtebbek:
Közönséges vándorsáska (Locusta Migratoria)
Afrikai vándorsáska (Schistocerca Gregaia)

Táplálásukra a legalkalmasabbak a húsos zöldeket, mint a saláta vagy a pitypang.

Lisztkukac (Tenebrio molitor)
Szintén egy igen elterjed és könnyen beszerezhető eleségről van szó.
Nagy előnye, hogy a hűtőben alacsony hőmérsékleten anyagcseréjük lelassul és hosszú hetekig eltarthatóak így.

Lisztkukac

Hátránya talán, hogy nehezebb megfelelő béltartalmat kialakítani feletés előtt, ezért a legtöbb csak táplálék kiegészítésére használják. Mindemelett zsírtalomban sem fukarkodnak.
Előnye, azon kívül, hogy kisebb testű állatoknak is adhatjuk az, hogy szinte minden hüllő nagy kedvence!

Gyászbogár lárva (Zophobas morio)
Nagyobb testű hüllő tulajdonosok egyik szintén nagy kedvence a gyászbogár lárva. Nem rendelkezik a legjobb tápértékkel, de annyival már igen, hogy rendszeresen kínálhatjuk ezt az akár 5cm-re is megnövő lárvát.

Gyászbogár lárva

Előnye, hogy szobahőmérsékleten, búzakorpában hosszú hetekig elél, és a bebázódásuk sem következik be ha csak el nem szeparáljuk őket egymástól.
Tárolóedényüket nem kell lefedni, mivel a sík felületetne nem képesek mászni. Béltartalmuk javítására és elegendő hetente pár alkalommal egy zöldség vagy gyömölcsdarabot beszórnunk a búzakorpa aljzatukba.
Hátránya, hogy kisebb testű hüllőknek nem ajánlott adni kemény kitinváza ugyanis bélelzáródást okozhat.
Tartásuk egyszerű, biztosítsunk számukra minél mélyebb búzakorpa aljzatot és rendszeresen kínáljunk számukra nedvesség forrást zöldség/gyümölcs formájában.

Viaszmoly lárva
Nagy és kis viaszmolyként akadhatunk rájuk a terrarisztikában.
Nagy viaszmoly (Galleria melonella)
Kis viaszmoly (Achroea grisella)
Régebben gyakoribb eleségnek számított, manapság már nem annyira hozzáférhető sajnos.

Viaszmoly lárva

Viszonylag magas zsírtartalma mellett, a kálium:foszfor aránya elfogható. Előszeretettel kínálják a frissen kelt állatoknak magas energia tartalma és könnyen fogyasztató "állaga" miatt.
Tartásuk szobahőmérsékleten megoldható, viszont a tárolóedény kialakításánál ügyelni kell arra, hogy a lárvák szinte mindenen felmásznak és mindenen átrágják magukat. Így talán a legalkalmasabb tárolóedény üvegből készül és sűrű szövésű szúnyoghálóval látjuk el.
Etetésükre a legjobb amit kínálhatunk nekik az elhasználódott lép, de mi magunk is készíthetünk számukra alkalmas eledelt. A web-en szerencsére már számos recept megtalálható, íme egy közülük:
Egy lágyabb masszát készíthetünk 70% száraz macska/kutyatáp (a legjobb ha por állagúra daráljuk egy régi kávéörlővel ;) ) 20% méz és 10% vízet összekverünk, majd állni hagyjuk.

Röpképtelen muslinca (Drosophila)
Számos faj újszülött egyedeinek illetve apró testű álltok (pl. törpekaméleon) táplálására is alkalmazhatóak apró méretük miatt.
Tartásuk egyszerűnek mondható, egy 2 literes műanyag palack tetejét levágjuk, az aljára egy szivacson magas gyümölcscukor tartalmú gyümölcsöt (szőlő, banán, alma) helyezünk el. Ennek a gyümölcsnek a bomló részeibe petéznek a muslincák és pár hét alatt rengeteg egyeddel bővülhet az állományunk.
Arra azonban kínosan ügyelni kell, hogy a hazánkban is előforduló muslinca ne jusson a tenyészetünkbe, mert a röpképtelen állományt igen gyorsan elfelejthetjük.

Tápértékük meglehetősen rossz, kerüljük a csak velük történő etetést!

Röpképtelen muslinca

"Hegyi" vagy "szarvas" agámák (Acanthosaura)

Az Acanthosaura fajok közepes méretű fán-élő agámák Thaiföld, Nyugat Malajzia, Indonézi, Kambodzsa, Laosz, Vietnám és Kína egyes területeiről származik.
Sajnálatos módon a ma kapható példányok nagy része (főleg idehaza) vadbefogásból származik, gyakran stresszesek, rossz egészségi állapottal és parazitákkal.
Habár alapos felkészüléssel és kezelésekkel lehetséges hosszútávon egészségesen tartani fogságban is őket.

Legsűrűbben előforduló fajok az Acanthosaura capra, Acanthosaura lepidogaster, Acanthosaura crucigera és az Acanthosaura armata.

Acanthosaura armata

A hímek 27-30cm-re, a nőstények valamivel kisebbre, 25-27cm-re nőnek meg.

Acanthosaura armata

Acanthosaura capra

Méretük 30cm környékén alakul.

Az A. capra nem rendelkezik tüskékkel a nyakszirten.

Acanthosaura capra

Acanthosaura crucigera

A hímek 25-26cm-re, míg a nőstények 21-24cm-re nőnek meg átlagosan.

A crucigera-t tarják a legagresszívabbnak a 3 közül.

Acanthosaura crucigera

Acanthosaura lepidogaster

A hímek 19-27cm, a nőstények 19-26cm környékén alakulnak.

Acanthosaura lepidogaster

A legtöbb Acanthosaura faj jól tűri a kézbevételt. Eleinte lehetőleg csak rövidebb ideig vegyük kézbe őket és feltétlenül figyeljük a viselkedését. A legtöbb esetben nyugodtan megülnek, de ha rohanni vagy ugrálni kezdenek, tegyük vissza őket a helyükre és aznapra hagyjuk is békén.

Ezen agámák igencsak inaktívak és nyugodtak. Nem ritka, hogy egy ágon fekve, mind a 4 lábukat lógatva találjuk őket. Aktivitásuk nagy részben kimerül az evés/ivás és ürítésben.
Az újonnan beszerzett példányok valószínűleg jó ideig nem is fognak mást tenni csak ülni, és ha meglátnak, rohannak fedezéket keresni.

Beszámolók szerint a hímek a nyugodtabbak, a növendékek pedig (mint sok más fajnál is) bizalmatlanabbak, ugrálósabbak. A nőstények eléggé agresszívak tudnak lenni főleg amikor tojásosak ekkor gyakran, fújnak rugdalnak a hátsó lábaikkal, csapkodnak a farkukkal.

Fán élő életmódjuk miatt folyamatosan a lehető legmagasabb helyeket keresik. Kézbevételkor ne lepődjünk meg, ha a vállunkra/fejünk tetejére rohannak.


Egészségi állapot

Mint említettem, a legtöbb példány vadbefogásból származik. A nőstényeknél előfordul, hogy tojásosak és ezek visszatartása miatt hullanak el.
Az sem ritka, hogy az újonnan beszerzett példány a földön ülve, napokig/hetekig nem eszik és nem iszik. Ahhoz, hogy ebből az állapotból kimozdítsuk őket sok türelemre, odafigyelésre és nem utolsósorban állatorvosra is szükség van.

Az első és talán legfontosabb tennivaló, hogy keresünk egy állatorvost (lehetőség szerint hüllő specialistát) és viszünk friss székletmintát. Parazitológiai vizsgálatra és szükség esetén kezelésre van szükség. Az esetek nagy részében valamilyen féreg, métely, parazita vagy baktérium leledzik bennük.
Amennyiben kezelni kell, a kezelés időtartama alatt lehetőleg tartsuk őket kéztörlő/újságpapír aljzaton a könnyű tisztán tarthatóság miatt. A hőmérsékletet beteg állat esetén próbáljuk meg 26-27 °C-on tartani.
Remélhetőleg agámánk mihamarább elkezd érdeklődést mutatni a rovarok iránt is.

Terrárium

A végleges terrárium mérete minimum 130cm magas, 100cm hosszú és 50cm mély legyen. Több példány tartása esetén lehetőleg növeljük a méretet és alakítsunk ki több búvóhelyet is.
Az Acanthosaura-k árnyékos "őserdő" típusú terráriumot igényelnek. Helyezzünk el számukra minél több függőleges ágat és élőhelyüket egészítsük ki sűrű növényzettel, ezzel is növelve biztonságérzetüket.
A hímek védik a területüket, ezért egy terráriumban csak egy hím tartható. Több nőstény együtt-tartása egy hímmel lehetséges.


Lehetőség szerint alakítsunk ki számukra kisebb vízesést vagy valamilyen más mozgó vizet, ahonnét inni tudnak vagy akár fürdőt is tudnak venni. A kaméleonokhoz hasonlóan, az álló vizet nagy valószínűséggel észre sem fogják venni.
A páratartalmat 70-80% környékére alakítsuk ki. Naponkénti párásítással, vagy hidegköd képzéssel könnyedén fenntarthatjuk ezt a szintet. Az élő növények segíthetnek magasan tartani a páratartalmat, mint például a szobai futóka, néhány dracaena faj,orchideák, páfrányok, broméliák és számos epifita növény.
Lehetőleg minél strapabíróbb növényeket válasszunk.

Számos jó aljzat lehetőség van számukra. Talán a kókuszrost az egyik legalkalmasabb a célra, de sokak a mulcsra esküsznek, mert könnyebben tudnak benne ásni. Véleményem a 2 keveréke sem rossz ötlet.


Fény és hő

Az Acanthosaura-k napközben 25-26 °C, éjjel 22-23 °C-ra van szükségük. A 28 °C-t még a legmelegebb nyári napokon se lépje túl a hőmérséklet. Külön napozó részre nincsen feltétlenül szükség, természetes élőhelyükön is inkább az árnyékos helyeket kedvelik.
Vita még tart arról, hogy kell-e UVB fényforrást használni vagy nem, de ártani biztos nem árt nekik, így egy 2.0-ás vagy egy használt 5.0-ás izzóból/fénycsőből csak profitálni tudnak.

Táplálás

Etetésükre tökéletesen megfelel a hazai rovarfelhozatal: tücsök, csótány, kisebb sáska, lisztkukac, kis viaszmoly lárva, sőt még a földigiliszta is.
A tenyésztők esküsznek a földigilisztára, naponta etetnek velük és elmondásuk szerint élnek-halnak érte. Mindenesetre fő a változatosság, és lehetőleg porozzunk kalciummal és alkalomadtán vitaminnal is.

Szaporodás

Párzó magatartás általában júliusban a legaktívabb. A hímek, sok más agámához hasonlóan, bólogatnak és üldözni kezdi a nőstényt. A hím olyan durván ragadhatja meg a nőstényt, hogy nem ritka 1-2 tüske vesztés sem. Alkalomadtán a hím túl agresszív is lehet, ilyenkor ajánlatos rövid időre elszeparálni őket.
Nincsen szükség téli pihenő időszakra, hogy természetes párzási magatartásuk megnyilvánuljon. Átlagosan 18 hónap környékén válnak ivaréretté.

A tojásos nőstények számára biztosítsunk elegendő kalciumot, porozzuk bőségesen a rovarokat.

Az első párzást követő 4ik hónapban rakják le tojásaikat, utána 2-3 havonta számíthatunk újabbakra. Beszámolók szerint tojásokra főleg május-február között lehet számítani.
Tojásrakás előtt a nőstény visszautasíthatja az eleséget akár 7-10 napra is. Bizonyosodjunk meg, hogy van a terráriumban egy enyhén nedves terület ahová le tudja majd rakni a tojásokat. Ideális esetben 10-12 cm-re is leás. Fiatalabb nőstények átlagosan 9-10 db, de később akár 19 tojást is rakhatnak!
Kelési idő 21-24 °C között, a 169-175. napon alakul.

A frissen kelt növendékek mindössze 6,5-9cm és 1-2 grammosak. Helyezzük el őket egy kisebb terráriumban vagy állított műanyagládában (természetesen szellőzővel!) és eleinte próbáljuk egyszerűen berendezni ideiglenes lakhelyüket, aljzatnak ilyenkor még papírtörlő ajánlott!

forrás: http://www.kingsnake.com/mhd/MHDkingsnake.html

Zöld anolisz (Anolis carolinensis)

Természetes előfordulási helyük az USA, Kuba, Jamaica és más Karib-tengeri szigetek. Az anoliszok közül csak a zöld anolisz őshonos Amerikában. Sajnálatos módon a legtöbb, állatkereskedésben kapható egyed amerikai vadbefogásból származik.
Átlagos méretük 20-22 cm, átlagos élethosszuk 4-8 év körül mozog.

A Zöld anolisz szembetűnő toroklebenye

Terrárium

Tarthatjuk egyedül vagy párban, de semmiféleképpen se tartsunk több hímet együtt.
Egyedenként minimum 40 liter férőhellyel számoljunk, a terrárium inkább legyen magas mint széles. 3-4 példányt minimum 80 literes terráriumban tarthatunk, de vegyük figyelembe, hogy több példány együtt tartásának következtében több búvó és napozó helyet alakítsunk ki.
A zöld anoliszoknak szükségük van UVB fénysugarakra, egy gyengébb napozó izzóra ás számos mászó ágra is. Aljzatnak használjunk tőzeget, vagy tőzeg és föld keverékét.

Fény, hő és páratartalom

A napozórészen 30-32 °C, a terrárium többi részén 23-26 °C fok az ideális. Éjszaka a hőmérséklet leeshet 18-20 °C-ra is. Átlagos páratartalom 60-70% környéke legyen lehetőleg, ami eléggé párás, de nem egészen őserdei típus még. Napi 1-2 alkalommal történő spricceléssel könnyedén fenntarthatjuk ezt a páratartalmat (az élő növények is segítenek ebben). /TIPP: amennyiben desztillált vizet használunk elkerülhetjük a berendezési tárgyakon és az üvegterráriumon megjelenő vízkőfoltokat/
A szükséges vízhez a levelek nyalogatásából jutnak, a legtöbb példánynak hiába kínálunk itató tálat.

Táplálék

Kisebb tücskök, sáskák, csótányok és lisztkukacok szerepelnek az étrendjén. A jóval nagyobb táplálék állattól könnyen megijedhetnek.
Tavasztól kora őszig gyűjthetünk be számukra szöcskéket és kisebb bogarakat is, de ezeket lehetőleg forgalomtól távol eső területen tegyük. (A szentjánosbogár mérgező!)
Etessük őket lehetőleg naponta, lehetőleg annyit amennyit megesznek. Az el nem fogyasztott eleséget estére ne hagyjuk bent a terráriumban, mert azok megrághatják anoliszunkat.
Feletetés előtt a rovarokat lehetőség szerint 24órán át tápláljuk, fehérje és vitamindús táplálékkal, ezzel is javítva a minőségükön.

Kézbevétel

Néhány példány könnyen hozzászoktatható a kézhez, habár a legtöbb példány részére a fogdosás elég nagyfokú stresszel jár. (A stressz pedig betegséghez is vezethet.) Azonban alkalmankénti kézbevételük elkerülhetetlen, ekkor legyünk körültekintőek, mert nagyon gyorsak és méretükhöz képest képesek elég nagyot harapni.
Veszély esetén eldobhatják farkukat, amely egy idő után visszanő, de sem mérete sem formája nem lesz olyan mint az igazi.

A stressz jelei

Amikor egy zöld anolisz színe barnára vált az az egyértelmű jele annak, hogy stresszes. Az esti lámpaoltás után színe ismét zöldé válhat, de reggel hamarosan visszavált barnára.
Stressz előidézője számos lehet, túl meleg vagy túl hideg a terrárium, nincs elég búvóhely, 2 hím egyed van együtt tartva vagy a család macskája egész nap ott ül a terráriuma mellett.

Ivarmeghatározás

A hímek nagyobbak a nőstényeknél és rendelkeznek toroklebennyel, amelyet előszeretettel mutogatnak a nőstényeknek és a rivális hímeknek.
A nőstényeknek, és mindkét nem növendékeinek lehet egy fehér csík a hátrészen.

Szaporodás

Párosodás a tavaszi és nyári időszakban valószínű egy több hetes téli pihenő után. A téli pihenő időszak alatt biztosítsunk számukra alacsonyabb hőmérsékletet, nappal 18-20 °C környékén. Vadbefogott állatoknál megfelelő életkörülmények kialakítása mellett sem biztos, hogy ez bekövetkezik.
A toroklebeny mutogatása és a bólogatás egyértelmű jele annak, hogy a hím szaporodni szeretne. Ha erre a nőstény úgy reagál, hogy elfut az egyértelmű jele annak, hogy még nem áll készen. Ellenkező esetben hagyja, hogy a hím megragadja  torkánál fogva akkor a párosodás be fog következni. Erre legtöbbször a késő délutáni /esti órákban szokott sor kerülni.
A párosodást követő 2. héten már jól láthatóan gömbölyödik a nőstény , ekkor egy meleg ás párás helyet keres a tojás lerakásához (ritkább esetben 2 tojás). Ez megismétlődhet 2 hetente, és kb. 10 tojást is lerakhat egy idényben.
Hogy megvédjük a tojást a e felnőttektől ki is vehetjük azokat és keltetőbe rakva, 29-30 °C-on, 35-40 nap alatt kel ki az utód.
Az frissen kelt zöld anoliszok 5-6 cm-sek, számukra ajánljunk rengeteg napos tücsköt és röpképtelen legyet.

Sajnálatos módon nem tartják olyan sokan ezt a fajt mint szeretném, köszönhető ez talán annak is, hogy már pár ezresért is hozzá lehet jutni vadbefogott állatokhoz. Tény továbbá, hogy tartásukhoz a felszerelés sokkal többe kerül mint maga az állat, és áruk miatt a tenyésztésük is megfontolandó... Viszont egy gyönyörűen berendezett terráriumban, a zöld anoliszok lakrészünk ékkövei lehetnek megjelenésükkel és folyton aktív életmódjukkal!

forrás: http://www.anapsid.org/anole.html

Gabonasikló (Elaphe guttata)

A gabonasiklók általában lombhullató erdők,  kopár erdők, sziklás domboldalak és farmok környékén találhatóak meg Amerika számos térségében. (Alabama, Arkansas, West central/Southeast Colorado, Delaware, Florida, Georgia, Illinois, Kansas, Kentucky, Louisiana, Maryland, Mississippi, Missouri, Southern Nebraska, New Jersey, New Mexico, North Carolina, Oklahoma, South Carolina, Texas, Eastern Utah, Virginia) és a Kajmánszigeteken.

Főként éjjel, hajnalban vagy szürkületkor aktívak. Döntő többségük földön él, de számos egyedet figyeltek meg amelyik részben fán élő életmódot folytat.

Megjelenése

A növendékek mérete 22-36 cm környékén, míg a kifejlett példányoké 76-152 cm között alakul. A nagy átlag valahol 92 és 122 cm között mozog. Átlagos élettartamuk 10 év, de számoltak már be 21 éves példányról is!
A szabadban a növendékek kisebb hüllőket és békákat fogyasztanak, míg a kifejlett gabonasiklók a kisebb rágcsálókat és madarakat részesítik előnyben. Fogságban könnyedén lehet a növendékeket táplálni napos egerekkel, majd később pattogós egerekkel vagy napos patkányokkal. Mind a növendékek, mind a kifejlett egyedek rendszerint elfogadják az előre leölt rágcsálókat.

Az állat kiválasztásánál figyeljünk arra, hogy sérülésnek ne legyen nyoma se, szemeik tiszták legyenek, nyelvüket kiöltik és ,hogy nem atkásak.
Mivel fogságban már elég régóta tenyésztik ezt a siklófélét, mára számos színváltozattal rendelkezik. (csak néhány a teljesség igénye nélkül: LINK) Viszont a túltenyésztésnek lettek kellemetlen velejárói is mint például komoly táplálkozási problémák, súlyos torzulások a gerincben vagy a hirtelen elhalálozások.

Növekedés

Sok ember él abban a tudatban, hogy kedvence akkorára nő mint amekkora a számára bocsájtott terrárium. Természetesen EZ NEM IGAZ! Teljes hosszuk elérésig folyamatosan növekszenek és nem megfelelő méretű terráriumban fogékonyabbak lesznek a betegségekre is. Bizonyos időközönként siklónk levedli bőrét, amely nem ad pontos képet a méretéről, a levedlett bőr ugyanis kicsivel hosszabb mint a sikló valójában. Ezt a vedlés közbeni mozgásának köszönhető amikor is próbál megszabadulni tőle. A vedlés elősegítésének érdekében helyezzünk el a terráriumban pár érdesebb tereptárgyat is, amivel megkönnyíthetik a műveletet.
A vedlés bekövetkeztéről idejében tudomást szerezhetünk, ugyanis siklónk színe  fokozatosan halványodik el, mindemellett szemén is egy fehéres hártya jelenik meg. Ebben a stádiumban a siklók idegesebbek mivel védtelenebbnek érzik magukat.

Terrárium

 
A gabonasiklók nem igényelnek hatalmas helyet, egy 70x40 cm alapterületű terrárium már elegendő. Persze a nagyobb mindig jobb! Amennyiben akváriumban szeretnénk tartani gondosan fedjük le a tetejét sűrű szövésű szúnyoghálóval amit az állat nem képes kinyomni! Elég egy egészen apró kis lyuk amin a feje kifér, és siklónk már el is indult felfedezni a környező világot. Előfordulhat néhány példánynál, hogy kitartóan próbál kiutat keresni a terráriumból, aminek következtében horzsolások alakulhatnak ki rajta. Ezeket még kezelhetjük egy kis Betadin oldattal. Mindenesetre az első ilyen jelnél helyezzünk el több tereptárgyat és búvóhelyet állatunk számára, így valószínűleg ez a szokása is el fog tűnni.

Jól elkülöníthető hidegebb és melegebb területek.

Búvóhely gyanánt használhatunk pl félbevágott cserepet vagy egy lefordított műanyag dobozt is akár, amire bejáratot vágtunk ki. A természetből is gyűjthetünk magunknak ágakat/ köveket, viszont ezeket minden esetben mossuk meg alaposan és kb 15 percre a sütőben/mikrohullámú sütőben süssük ki. Az így esetlegesen behurcolt élősködök/baktérium elpusztulnak. Speciális fényigényük nincs.

Aljzat

Aljzatként használhatunk pormentes faforgácsot, kókuszrostot, de akár tőzeget is. A gabonasiklók szeretnek ezekben túrni, de még aludni is.
Ürüléküket lehetőleg minél hamarabb távolítsuk el, mivel ez ideális kiinduló pontja lehet a baktériumoknak és gombás fertőzéseknek is.
Amennyiben fakérget/mulcsot használunk aljzatnak, mindenféleképpen egy másik tárolóban etessük a siklót, nehogy lenyelje azt.

Hőmérséklet

Nagy általánosságban elmondható, hogy a szobahőmérséklet tökéletes számukra, habár itt is létre kell hoznunk számukra  a lehetőséget, hogy melegebb(29 °C) és hűvösebb (22/23 °C) területekhez is hozzáférjenek. Az éjszaka folyamán a hőmérséklet lejjebb mehet. Melegítésre használhatunk fűtőlapokat/kábeleket vagy égőket is.

Táplálás

Egy aktív egészséges gabonasikló kb 10 naponta eszik. Lehetőleg előre leölt eleségállattal etessük, ezzel is elkerülve a fölösleges sérülés

e kíneket amit a takarmányállat ejthet. Sőt, ha nem éhes és egy patkányt hagyunk bent nála éjszakára, akár még a szerepek is felcserélődhetnek...

Manapság már elterjedt egy szerencsére igen gazdaságos megoldás. Tenyésztőktől, direkt feletetésre lehet kapni előre leölt, fagyasztott egereket minden méretben, igen kedvező áron! Ennek a módszernek az előnye, hogy kis helyen, sok, megfelelő takarmányt tudunk hosszútávon tárolni siklónk részére. A feletetésre kínált rágcsálót lehetőleg előző este vegyük ki, akár a hűtőben is kiolvad másnapra.
Amennyiben a sikló nem fogadja el az etetésre

kínált kiolvadt egeret, megpróbálkozhatunk az egér koponyájának megnyitásával és/vagy ha az egeret "meghajszárítózzuk" , azaz felmelegítjük egy kicsit. Ezek általában megoldják a problémát. A leölt rágcsálókat bent hagyhatjuk egész éjszakára is, reggelre valószínűleg eltűnnek :)
Egy cserépalátétben vagy hasonló méretű edényben biztosítsunk friss vizet siklónk számára. Alkalomadtán akár fürdésre is használhatják, sőt bele is üríthetnek, így lehetőleg rendszeresen cseréljük a vizet és alaposan öblítsük ki a tálat is.

Kézbevétel

A legtöbb kígyóval ellentétben a gabonasikló nem kapkod egyfolytában a kéz felé, ennek is köszönheti népszerűségét. Kézbevételkor mindig biztosítsunk testüknek kúszófelületet és készüljünk fel, hogy siklónk csak ritkán fog megállni és nézelődni. Az új állatok idegesek lehetnek, így hagyjunk számukra jópár napot míg megszokják környezetüket. Kézbevételkor a legtöbb példány elég hamar megnyugszik és könnyen kezelhetővé válik.

Összességében elmondható, hogy ez a faj ajánlható kezdő terraristák számára is, akik remélhetőleg sok örömüket fogják találni ebben a remek és megunhatatlan fajban!

forrás: http://www.anapsid.org/corn.html

Metabolikus csontbetegségek

A metabolikus csontbetegségek (továbbiakban csak MCSB) jól ismertek a terrarisztikában és sajnálatos módon túlságosan gyakori betegségek is.
Renalis osteodystrophia, osteomalacia, másodlagos táplálkozási hyperparathyreosis, csontritkulás és az angolkórt kell idesorolnunk.
Elmondható, hogy nem csak egy konkrét ok váltja ki és nem csak egyszerűen kalcium hiányról van szó mint ahogyan azt általában hiszik.
Viszont elmondható az is, hogy a kalcium feldolgozásában keletkezett zavar az ami a további problémákat eredményezi.
A MCSB majdnem mindig a nem megfelelő ellátás eredménye, de leggyakrabban elkerülhető lenne helyes környezet és étrend kialakításával. Ez természetesen az állattól függően nem mindig könnyű vagy olcsó, viszont nélkülözhetetlen a hüllők egészségének szempontjából.


Legtöbbet talán a Leguánokkal kapcsolatban kerül elő ez a betegség , mivel ez a faj nagyon népszerű és étrendjének/tartási körülményeinek következtében fogékonyak rá.

Eredet

Az MCSB egy összetett betegség. A legkönnyebben úgy lehetne leírni, hogy a kiváltó ok a testben nem megfelelő kalcium és foszfor aránya.
Normális esetben ez az arány 2:1 (kalcium:foszfor) körül van. /Valahol 1:1 és 2:1 között/ Amikor a kalcium szint viszonylag alacsony, a test úgy próbálja kompenzálni, hogy onnan vonja el ahonnét csak tudja, például a csontokból.
Ez a csontok puhulásához vezet, amitől a csont könnyebben törik. A test ekkor észlelve a zavart megpróbálja megerősíteni a csontokat úgy, hogy rostos kötőszöveteket rak le, ezáltal már deformálódhatnak egyes testrészek.
A kalcium hatással van még számos élettani rendszerre mint pl az izom összehúzódás (beleértve a szívet is) vagy a véralvadás.
A kalcium/foszfor 2:1-es aránya az ideális, de a kalcium anyagcsere nem ilyen egyszerű. A D vitamin (különösen a D3) szintén kulcsfontosságú a kalcium feldolgozásában és mivel számos hüllő nem dolgozza fel kellően jól a D vitamint (mint pl az emberek) szükségük van UVB fényforrásra, hogy előállíthassák saját maguk számára azt.

Néhány azok közül a tényezők közül amelyek ferdíthetnek az optimális kalcium/foszfor arányon:

- túl kevés kalcium vagy túl sok foszfor (pl nem megfelelő arány) az eleségben
- kalcium felszívódását akadályozó anyagok jelenléte az eleségben (pl magas oxálsav tartalom a kiviben és a petrezselyemben)
- D vitamin totális hiánya
- az UVA és UVB teljes hiánya (szükséges a hüllők számára a saját D vitaminjuk előállításához)
- nem megfelelő fehérjeforrás (pl rovarok helyett nyers hús)
- vese és máj elégtelenségek ( amely rontja a D vitamin átalakítását az aktív formájába), bélbetegségek (zavar a felszívódásban), pajzsmirigy és mellékpajzsmirigyek elégtelenségei (kedvezőtlen hormontermelés ami befolyásolja a kalcium feldolgozását) /Ezek a kisebb problémák, legtöbb esetben a táplálkozáson alapulnak/
- túlságosan alacsony hőmérséklet rontja az emésztést ezáltal a kalcium felszívódását

Jelek amikre érdemes figyelni

Mivel a kalciumnak fontos szerepe van a csontképzésben és az izomműködésben, a jelek és tünetek is a csonthoz/izmokhoz kapcsolódnak:

- ferde és/vagy duzzadt végtagok vagy duzzanatok a hosszabb csontokon
- ferde/íves gerinc vagy duzzanatok a gerinc környékén
- puha vagy duzzadt állkapocs (kétoldalú)
- megereszkedett alsó állkapocs
- teknősöknél a felpuhult páncél
- remegés
- rángatózó mozgás
- sántaság
- anorexia
- székrekedés
- gyenge csontozat miatti törések
- letargia/bágyadtság
- gyengeség vagy akár részleges bénulás

Az MCSB eléggé megkülönböztethető a többi ártalomtól, hogy a diagnózist lehessen felállítani a tünetek, fizikai állapot és a tartási körülmények leírása után.
Röntgenkép készítése után megerősíthetőek az elváltozások is. A probléma kezelése függ a probléma súlyosságától, de a kezdeti fázisokban a kiegyensúlyozott táplálás és a megfelelő élettér kialakításával a tünetek akár sikeresen kezelhetőek.
Előrehaladottabb probléma esetén intenzív kalcium és vitamin adagolásra van szükség, amelynek pontos mértékét az állatorvos határozza meg.

Megelőzés

A megfelelő ellátás nem csak megfelelő táplálékról szól. A következőek fontosak mind a megelőzésben mind pedig a kezelésben:
- a táplálék kiegyensúlyozott arányban tartalmazza a kalcium/foszfort, a fehérjét és egyéb tápanyagokat
- UVA/UVB fényforrás biztosítása minden NEM éjszakai életmódot folytató egyed számára
- megfelelő hőmérsékleti zónák kialakítása a terráriumban
- megfelelő nappali/éjszakai ciklusok kialakítása
- megfelelő méretű élettér kialakítása

Amennyiben a fent sorolt tünetek valamelyikét is észleljük, a legegyszerűbb és legbiztonságosabb amit tehetünk, hogy felkeresünk egy hüllőspecialista állatorvost, hogy még biztosan időben tudjon segíteni kedvencünkön!

forrás: anaspid.org

Chucky eladó /elkelt/

Elkelt!!!
Áresés, az idő rövidsége és a helyhiány miatt, áron alul elvihető!

Hely hiányában és a túl nagy hím:nőstény arány miatt úgy döntöttem, hogy megválok Chucky-tól, a pofás orange-flame hím ciliatusomtól.

Anno már eladó listára került és egy tag el is vitte őt tőlem, de rossz bartel lett belőle. Az illetőnél az állat az első órában eldobta a farkát a stressz miatt, pedig a tudomására lett adva, hogy pár napig ne érintkezzen vele, hadd szokja az új helyét. Ez nem így történt...Mivel elmondása szerint Ő nem tud mit kezdeni egy "ilyen" állattal "kénytelen" voltam visszavenni őt, talán az állatnak jobb is ez így.


A farokvesztés ellenére egészséges példány. Az ciliatusok egészségi állapotát szerencsére nem befolyásolja a farok hiánya, mindenféle gond nélkül élnek tovább.
Étvágya veretlen, a cili tápot is és a tücsiket is elfogadja.

Ár: 9000 Ft
Új Ár: 7000Ft
Ezúttal remélhetőleg jó helyre kerül.

Csere értékegyeztetéssel érdekel a következők valamelyikére:
R. brevicaudatus
Teratolepis fasciata
Stenodactylus sthenodactylus

Érd:
hetyu.beatz@gmail.com
/20 578-9677

Pár kép róla:

Még növendékként, alig pár grammosan

Páncélosgyík (Gerrhosaurus)

Nemrégiben volt szerencsém egy ismerősöm állományát megtekinteni, ahol először találkoztam páncélosgyíkkal.
Bevallom elég sokáig nem vonzottak a vakondgyík alakúak, de ez változni látszik.

A páncélosgyíkokon belül 3 alfajt említhetünk meg:

G. flavigularis - Sárgatorkú páncélosgyík
G. major - Szudáni páncélosgyík
G. validus - óriás bőrpáncélosgyík

Ezek közül a Szudáni páncélosgyíkkal foglalkoznék, mivel ezt láttam és ez is a sűrűbben tartott faj idehaza.

Mint neve is jelzi Szudán és környező szavannák területéről származik.
Nevét a testét egységesen borító páncélszerű pikkelyeiről kapta.
Fogságban akár a 20 éves életkort is elérhetik, kifejlett méretük pedig  50-60 cm környékén alakul.
Amennyiben ilyen állat tartására adjunk fejünket vegyünk figyelembe, hogy elég sokáig velünk lesz. Ennek ellenére ha növendék kora óta foglalkozunk vele rendszeresen könnyen kézhez szoktatható.

Terrárium

Testhosszúságuk kifejlett korban megköveteli a minimum 120x60x60 cm-es terráriumot, ami lehetőleg bútorterráium, mintsem üveg, a kívánt hőmérséklet megtartása végett.
Élőhelyét sivatagi körülményekre alakítsuk ki, számos búvóhellyel és lehetőleg 1-2 alacsonyabb mászóággal amin kényelmesen elfér az állat. A terráriumból egy nagyobb méretű vizestál sem hiányozhat, főleg, hogy alkalomadtán szeretik lehűteni magukat.
Aljzatnak használhatunk föld és homok keverékét, lehetőleg jópár (8+) cm vastagságban mivel előszeretettel ássák el magukat.
A napozórészre elhelyezhetünk egy laposabb követ ami a nap folyamán átmelegszik, ezzel is elősegítve felmelegedésüket.

Hőmérséklet,világítás, páratartalom

Napozó állat révén a felülről érkező, sugárzó hőt kedvelik ezért a napozó részen használhatunk a hagyományos égőkön át a kerámiai izzókig szinte bármit.
Ezen a területen biztosítsunk számukra 40-45 °C-t míg a terrárium leghidegebb részén 26 °C körül alakuljon a hőmérséklet.
Feltétlenül biztosítsunk számukra UVB fényforrást lehetőleg a terrárium egész területén, de a napozó részen mindenképpen. Pl. Exo-terra 10.0 ,de a legjobb megoldás talán egy Solar glo (MVB) ami hőt/fényt és UVB sugarakat is biztosít számára.
A páratartalomra különösebb figyelmet nem kell fordítanunk, párásítást nem igényelnek, a száraz levegő tökéletesen megfelelő.


Táplálék

Fő táplálékukat a rovarok teszik ki, tücskök, csótányok és a sáskák mindegyike remek választás.
Ezenkívül kínáljunk számukra gyümölcs és zöldféléket. Mint már korábban is említettem, a Beautiful Dragons (magyarul ITT) elég szépen összeszedte mire kell figyelni és mit ajánlott adni.
A vitamin és kalcium kiegészítésről se feledkezzünk meg! Vitaminban heti 1-2 alkalommal, kalciumban minden etetéskor forgassuk meg a feletetni kívánt rovarokat. Alkalomadtán a kifejlett állatoknak adhatunk szopós egeret is, azonban ez nem követelmény.
A kifejlett állatokat elegendő 2 naponta etetni, míg a növendékeket naponta etessük.

Új-Kaledóniai Vitorlásgekkó (Rhacodactylus Ciliatus) Kézbetvétel, Növendékek, Ivarmeghatározás

Kézbevétel/Kézhez szoktatás

A ciliatusok a könnyen kézhez szoktatható fajok között szerepel, már egész fiatal korban jól tűrik a kézbevételt.
Az új állatoknál azonban hagyjunk időt az új hely megszokásához, lehetőleg adjunk erre 2 hetet minimum. Ezen idő alatt szokják meg az új helyüket, zajokat, szagokat.
Az idő teltével eleinte csak nagyon rövid időre vegyük kézbe, főként azért, hogy megbizonyosodjunk egészségi állapotáról, esetlegesen előforduló vedlési problémákról. Eleinte ez napi 5 perc környékén mozogjon.
Legyünk türelmesek és hagyjunk időt arra is, hogy minket is megszokjon az állat. Az idő múltával növelhetjük a kézben tartott időt is.
Napi 15-20 percnél lehetőleg ne zargassuk őket ily módon, elkerülve a fölösleges stresszeltetést.

Kezdetben a gekkók, főleg a kicsik eléggé ugrálós kedvükben lehetnek. Ügyeljünk arra, hogy mindig legyen hova ugrania és ez lehetőleg ne másfél méter magasból a föld legyen. A legjobb megoldás ha megpróbáljuk őket "sétáltatni" a kezünkön, kezeinket egymás elé rakosgatva. ezzel a módszerrel elérhetjük, hogy egy idő után megnyugodjanak és meg is álljanak.
Mindenféleképpen legyünk körültekintőek kézbevételkor, lehetőleg ne markoljunk rájuk, hagyjuk, hogy másszanak, ugráljanak. Amikor az állat veszélyeztetve érzi magát, farkét csaliként használva mozgatni kezdi. Ekkor az állatot lehetőleg tegyük vissza  helyére és aznap ne is vegyük többet kézbe. Legvégső esetben eldobhatják farkukat amely ennél a fajnál NEM NŐ VISSZA!
Amennyiben mégis bekövetkezne a farokvesztés, nem kell megijedni, az állat enélkül is egészséges példány maradhat. Az immár farok nélküli állatot lehetőleg olyan terráriumba rakjuk ahol semmi vagy papírtörlő az aljzat nehogy a farok rész elfertőződjön. Betadinos oldattal kezelhetjük. Rendszerint pár nap alatt a seb szépen begyógyul.


Növendékek

Az növendékek ellátása nagyrészt egyezik a kifejlett állatok gondozásával, néhány apró dolgot leszámítva.
Lehetőség szerint próbáljunk a napi 1 helyett 2szer párásítani nekik és tartsuk őket egy kisebb terráriumban.
A kézbevétel az újonnan beszerzett növendékekre is vonatkozik, 2 hetet adjunk nekik az új hely megszokásához.

Ivarmeghatározás

Általában ~6hónapos korukban már eldönthető, hogy hím avagy nőstény gekkóhoz van szerencsénk. A hímek ugyanis eléggé jól észrevehető "dudort" (hemipénisz) növesztenek a faroktőnél. Ez a növekedés az 5 és 9-ik hónap között rendszerint lezajlik.
A nőstények nem növesztenek ilyen dudort.

"Dudor"

Létezik egy nem 100%-os módszer az 5-10g-os állatok szexálására is. Ekkor a 2 hátsó láb közötti pikkelyeken a hímeknél időnként úgynevezett "preanális pórusokat" láthatunk.

A nőstények nem rendelkeznek ezekkel a pórusokkal.
A gond természetesen, hogy egy pl. 7 grammos állat pikkelyei eléggé aprók, hát még a foltok amiket keresünk.

Preanális pórusok

forrás: http://www.pangeareptile.com

Új-Kaledóniai Vitorlásgekkó (Rhacodactylus Ciliatus) Terrárium, hőmérséklet, táplásás

Az Új-Kaledóniai Vitorlásgekkók (Rhacodactylus ciliatus) Új-Kaledónia főszigetén, Grand Terre és egy környező kis szigeten (Isle of Pines) őshonosak. Ezen gekkók főként fán élnek, legtöbb idejüket kisebb fákon és az alacsonyabb cserjéken töltve, habár megfigyelések alapján nem ritka, hogy a talajhoz közel keresnek menedéket pihenésük idejére. A ciliatusok rovarokat és gyümölcsöket! is fogyasztanak és a legtöbb esetben könnyedén tarthatóak szobahőmérsékleten. Könnyű tarthatóságuk, bájos megjelenésük és számos színváltozatuknak köszönhetik egyre növekvő népszerűségüket.

Terrárium

Tartásukra számos lehetőségünk adódik, kezdve egészen egyszerűen műanyag dobozoktól tojáskartonokkal, egészen a szemet gyönyörködtető élő növényes látvány terráriumokig.
A kicsiket kb. 4 hónapos korukig tarthatjuk 35-40 literes műanyagdobozban is. Néhány esetben a növendék példányok nem esznek túl jól a nagy/végleges méretű helyükön.
4 hónapos kor felett dukál egy min 74 literes, 3 kifejlett példánynál pedig a minimum egy 110-120lieteres állóterrárium. A terrárium mindig legyen magasabb mint hosszabb, a gekkók szeretnek fel/le mászkálni.

Hőmérséklet és fény

Hőmérséklet igényük 22-27 °C között mozog az év nagy részében. A 29-30 °C-on idegessé válnak, ami betegséghez akár elhulláshoz is vezethet.
Az éjszakai hőmérséklet 18 °C-ra is lemehet, de erre nincsen feltétlenül szükség.

2 hónapos hidegebb periódus javallott tenyészállatoknak pihenés gyanánt. Ezen idő alatt a hőmérsékletet próbáljuk meg 18-21 °C között tartani.

Az év nagy részében lehetőleg biztosítsunk 12-14 órás időtartamra fényt, hogy kialakuljon a megfelelő bioritmus. Télen természetesen ezt levehetjük napi 10 órára is.
Nem szükséglet az UVB fényforrás használata gekkóinknak, viszont nem árt. Sokan mondják, hogy állatuk nyugodtabb és szebbek a színei amikor UVB fényforrást biztosítottak.

Táplálás

Számos különböző táplálási lehetőség van:

I. Speciálisan kialakított táp
A legkönnyebb és kényelmesebb ha a Crested Gecko Diet-et (Crested gecko MRP) kínálunk számukra. Ez egy direkt eme fajnak kifejlesztett teljes értékű tápszer (por) amit vízzel keverve pépes állagúvá válik.
Allen Repashy fejlesztette ki, akinek sokat köszönhetünk azért, hogy ma tarthatjuk ezeket az állatokat. Az előállító szerint csak a tápon tartva is egészségesek maradnak a gekkók, mi több, Allen maga is ezt használja saját állatainál.
Mára már eléggé népszerű lett a fentebb említett tulajdonságai miatt. A tápot vízzel elkeverve egy kis kupakban maximum 2 napra hagyhatjuk állataink előtt, utána érdemes cserélni. A vízzel bekevert táp kb 1 hétig áll el a hűtőben.
Az idehaza is kapható T-Rex által forgalmazott ciliatus táp is Allen Repashy-tól származik, a licenszt megvették.

II. Táp és rovarok
Adhatjuk a tápot rovarokkal kiegészítve.
Talán a legjobb rovar eleségnek a tücskök és a kisebb testű csótányok számítanak a ciliatusok számára.
Itt is érvényes azon "szabály", hogy lehetőleg a táplálék állat ne legyen nagyon a 2 szem közötti távolságnál.
Az én állataim hetente 1-2szer kapnak élő eleséget a táp mellett és eddig semmilyen egészségügyi problémába nem futottam bele. Sőt, az egyik kifejlett hímem akinek növendék kora óta kínálom úgy tűnik, hogy jobban preferálja a tápot mint a rovarokat. Természetesen ez egyedenként változó.

III. Gyümölcspépek, rovarok
Lehetőség szerint ezt a módszert lehetőleg csak a terrarisztikával igen régóta foglalkozó emberek válasszák. Természetesen ez is egy járható út, holott főként a tápszer megjelenése előtt használták. A fő nehézsége ennek az "útnak", hogy nehéz megsaccolni a szükséges kalcium, foszfor, vitamin és más alapvető tápanyagok eloszlását. Túl kevés vagy túl sok bevitele ezek közül AKÁR halálos is lehet, főként a zsírban oldódó vitaminok, mint az A és aD3 vitamin.
Az interneten keresgélve lehet még találni ilyen teljes értékű gyümölcstáp mix recepteket, de nagyon sokan választják a csak gyümölcsöt tartalmazó babatáp és vitaminpor keverékét is.
Mindenesetre aki ezt az utat választja lehetőleg rendszeresen ellenőrizze az állat kalcium zacskóit.

Kalcium zacskó a szájpadláson

forrás:http://www.pangeareptile.com

Viperagekkó - Teratolepis fasciata

Bemutatás:

A Viperagekkó egy apró talajlakó faj, nagyrészt Pakisztánban fordul elő. Átlagos kifejlett méretük 7 és 10 cm között alakul. Méretüknél és természetüknél fogva szeretnék kövek alá és a sziklák réseibe bújni. Színük leggyakrabban sötétbarna, szürke és fehér sávokkal.

Hőmérséklet és páratartalom

A Viperagekkóknak szükségük van egy 30-35 °C-os melegedő helyre napközben, azonban az éjszaka folyamán a hőmérséklet az egész terráriumban lecsökkenhet 20-23 °C-ra. Páratartalomra nem kell különösebb gondot fordítani az esetek nagy részében, mivel sivatagi élőlények, nincs szükségük állandó magas páratartalomra.

Világítás

Nincsen szükségük UVB fényre a fogságban való tartásukhoz, mivel éjszakai élőlények. Viszont ártani biztosan nem árt legalább egy kisebb teljesítményű, de tényleg nem lételem! Akár alkalmazunk UVB világítást akár nem, mindenféleképpen biztosítanunk kell valamilyen világítást a természetes napszakok imitálására. Nyáron lehetőleg 14, télen 10 órán át biztosítsunk számukra "nappali" fényt. A legegyszerűbb talán ha ősztől pár hetente csökkentjük a világításos órák számát, majd tél vége felétől ugyanazt tesszük visszafelé.

Terrárium

A Viperagekkók tartásához nincsen szükség nagy terráriumra, egy 35-40 literes hely (ami inkább hosszú, mint magas) már elegendő. Azonban a nagyobb jobb! A legtöbb hüllőhöz hasonlóan ne tartsunk 2 hímet egy helyen, viszont tarthatunk nyugodtan 1 hímmel akár több nőstényt is.
Különböző pontokon, a hideg és a meleg oldalon is helyezzünk el lehetőleg minél több búvóhelyet, hogy az állatok kedvükre válogathassanak, ez nagyban segíti őket is a kényelmes termoregulálásban.
Életterüket próbáljuk meg minél változatosabban kialakítani, pl, nagyobb kövekkel amire felmászhatnak és fakérgekkel ami alá elbújhatnak..
Aljzatnak használhatunk játszóhomokot, de akár kókuszrostot is. A homok viszont természetesebb számukra.

Táplálás

A Viperagekkók rovarevők! Tücsök, csótány , kisebb sáska, muslincák és apróbb bogarak találhatóak az étlapján. A növendék állatok kapjanak naponta enni, a kifejletteknek elegendő minden másnap adni. A Vitamin pótlásról se feledkezzünk meg. A kicsiknek egy héten 3-4 szer használjuk vitaminozott eleséget, kifejletteknek hetente 2-szer elegendő. (A túlzott vitamin és kalcium adagolás ugyanúgy káros lehet állatunk számára: hypercalcemia, vitaminosis...) Az eleségállat kiválasztáskor gondoljunk gekkóink méretére! Legideálisabb táplálék mérete a 2 szem közötti táv.
A biztonság kedvéért elhelyezhetünk egy kis kupakban őrölt szépiát vagy kalcium port, hogy ha nyalakodni szeretnének megtehessék :)

Ivar meghatározás

A hímek 3-4 hónapos korukban eléggé látványosan tudtunkra adják, hogy márpedig Ők hímek. Ezt a faroktőnél található megnagyobbodott kloákának köszönhetjük. Természetesen minél idősebbek az állatok annál könnyebben elkülöníthetőek a nemek.

Szaporodás

Ivarérettségük 10-12 hónaposan fejlődik ki. A hímek gyorsabban kifejlődnek, így őket akár már 7 hónaposan is "munkába" állíthatjuk :).

A nőstények 2 db borsó méretű tojást raknak le, ezt szeretik egy kicsit párásabb helyen tenni, így szaporításnál érdemes lehet elhelyezni egy a számukra is könnyen megközelíthető kis dobozt amiben enyhén nedves homok van. Készüljünk fel mert sikeres párzás után akár 8 hónapon át, 2-4 hetente raknak tojást! Tehát egy sikeres idényben akár 32 kisgekkóval is számolnunk kell.
Keltetőben 28-30 °C-on, 50-60%-os páratartalom mellett 40-55 napig tart a kelés.

A frissen kelt kicsiket próbáljuk elhelyezni pl egy kisebb műanyag dobozban, aljzat nélkül. A kicsiket tarthatjuk együtt is, de biztosítsunk számukra is itatót és számos búvóhelyet is. Táplálásukra a napos tücsök, a legapróbb csótányok illetve a röpképtelen muslincák ajánlottak.

forrás: http://www.herpcenter.com